Iskolánk névadójára, Gárdonyi Zoltánra emlékeztünk születésének 118. évfordulóján.
Az iskola udvarán felállított emlékműnél minden évben összegyűlnek tanáraink, diákjaink, és egy közös megemlékezéssel, koszorú elhelyezésével emlékeznek a zeneszerzőre, zenetudósra, egykori egyetemi tanárra, aki életművével, az általa képviselt és hirdetett szellemiséggel a mai kor emberének is példát állít.
Felhősi András, iskolánk lelkésze, aki maga is zeneszerető és – művelő ember, megemlékezett Gárdonyi Zoltánról, de a zeneszerző életéről a tanórákon is szó esett azon a napon.
Gárdonyi Zsoltnak, a zeneszerző fiának „Magyar Ének” c. művét énekelte közösen az ünneplő gyülekezet, majd a Diákönkormányzat virágot helyezett el az emlékműnél.
Gárdonyi életrajzi adatairól röviden:
Született: 1906. április 25., Budapest
Meghalt: 1986. június 27., Herford, Németország
Zeneszerzés-tanulmányait 1923-tól 1927-ig Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kodály Zoltán, majd 1927-től 1930-ig Berlinben Paul Hindemith tanítványaként végezte. A berlini egyetemen ezzel egyidejűleg folytatott tanulmányait az ott 1931-ben megszerzett zenetudományi doktorátusával zárta le, majd tíz évig a soproni Evangélikus Tanítóképző Intézet, illetve a Teológiai Fakultás tanára és a Soproni Zeneegyesület karnagya volt. Ezt követően Gárdonyi Zoltán 1941-től 1967-ig a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola professzoraként fejtett ki szerteágazó tevékenységet; ő volt a Zeneakadémia 1948-ban feloszlatott protestáns egyházzenei tanszakának utolsó vezetője is. Nemzetközileg is nagyrabecsült zenetudományi és zeneelméleti munkásságának mindenekelőtt a Bach- és a Liszt-kutatás köszönhet alapvetően fontos új eredményeket.
Zeneszerzői életműve felöleli a szimfonikus- és kamarazene, zongora- és orgonakompozíciók, az egyházi és világi szövegű vokális művek továbbá pedagógiai célzatú darabok legkülönfélébb műfajait. Orgonaművei és bibliai szövegű kórusművei a huszadik századi európai egyházzenében egyedülálló értéket képviselnek. Gárdonyi Zoltán 1972 óta családjával együtt Németországban élt és 1986. június 27-én, néhány héttel nyolcvanadik születésnapja után hunyt el Herfordban. Szellemi hagyatékának jelenkori kisugárzását a halála után Németországban és Magyarországon kiadott mintegy száz müve és számos CD-felvétel is dokumentálja. Életművét 2016-ban Magyar Örökség Díjjal tüntették ki.
